Cégalapítás előtt állók útmutatója
A megfelelő társasági forma kiválasztása
Amikor sikeres vállalkozói cégalapítás mellett döntünk, az első és legfontosabb feladat a megfelelő társasági forma kiválasztása. A leggyakrabban választott formák a korlátolt felelősségű társaság (Kft.) és a betéti társaság (Bt.). A döntést befolyásolja a rendelkezésre álló tőke, hiszen míg Kft. esetében 3 millió forint jegyzett tőke szükséges, addig Bt. alapításánál nincs kötelező minimumtőke.
Az alapítás jogi követelményei
A cégalapítás folyamata minden esetben ügyvédi közreműködést igényel, mivel a létesítő okiratot ügyvédnek kell ellenjegyeznie. Az alapító okirat tartalmazza a társaság nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagok adatait és az ügyvezető személyét. A cégnév kiválasztásánál figyelni kell arra, hogy az ne hasonlítson már bejegyzett cégek neveire.
Költségek és határidők
A cégalapítás költségei jelentősen csökkentek az elmúlt években. 2017 májusa óta a Kft. és Bt. alapítása illetékmentes, amennyiben szerződésminta alapján történik. Az egyszerűsített eljárás keretében, megfelelő dokumentáció esetén akár néhány nap alatt megtörténhet a cégbejegyzés. A cégbíróság három napon belül megvizsgálja a benyújtott dokumentumokat.
A székhely kérdése
A cégalapítás során kritikus pont a székhely megválasztása. A székhelyként szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása szükséges, valamint kötelező a cégtábla kihelyezése. Alternatív megoldásként székhelyszolgáltatás igénybevételére is van lehetőség, amely során egy szolgáltató cég biztosítja a hivatalos levelek fogadását és a jogszabályi előírások teljesítését.
Foglaló vagy előleg az ingatlan adásvételnél
A foglaló és előleg alapvető különbségei
Ingatlan adásvételi szerződések megkötésekor az egyik legfontosabb kérdés, hogy a vételár részletét foglaló vagy előleg formájában fizesse-e meg a vevő. Bár mindkét konstrukció a szerződéskötési szándék komolyságát hivatott bizonyítani, jogi következményeik jelentősen eltérnek egymástól.
Jogi következmények
Az előleg minden esetben visszajár a vevőnek, ha az ügylet meghiúsul, függetlenül attól, hogy melyik fél hibájából történt ez. Ezzel szemben a foglaló vagy előleg kérdése akkor válik igazán lényegessé, amikor valamelyik fél nem teljesíti a szerződést. Ha a vevő hibájából hiúsul meg az adásvétel, elveszíti a foglalót. Ha az eladó miatt nem teljesül a szerződés, kétszeres összegben köteles visszafizetni azt.
Gyakorlati alkalmazás
A foglaló vagy előleg választásánál érdemes figyelembe venni mindkét fél érdekeit. Az eladó számára a foglaló nagyobb biztonságot jelent, hiszen a vevő elveszítheti azt nemteljesítés esetén. A vevőnek viszont az előleg kedvezőbb, különösen ha még bizonytalan tényezők vannak – például banki hitel jóváhagyása. A gyakorlatban a vételár 10%-át szokás foglalóként meghatározni, de ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
Formai követelmények
A szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, hogy a felek foglalót kötnek ki, máskülönben a Ptk. szerint előlegnek minősül az átadott összeg. A foglaló kizárólag pénzösszeg lehet, míg az előleg formája kevésbé kötött. A fizetés történhet készpénzben vagy átutalással is, ennek nincs jelentősége a jogkövetkezmények szempontjából.
