A 12 pont és története

1848. március 15-én kitört a pesti forradalom. Az akkori követelések összefoglalása volt az a bizonyos 12 pont

Mit kiván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kivánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.
2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
3. Évenkinti országgyülést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Urbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!

 

A történet:

Március 3-án Kossuth Lajos – a párizsi forradalom hírére – az országgyűlés elé terjesztett egy felirati javaslatot, amit az alsótábla habozás nélkül elfogadott. A főrendi tábla azonban nem is tárgyalt róla, ezzel kifejezvén az ellenállást. Március 4-én azonban már az Ellenzéki Kör is megvitatta a javaslatot, és az alkotmányosságra valamint a nemzeti kormányra vonatkozó részeivel egyet is értettek, de hiányolták belőle a sajtószabadság, az évenkénti országgyűlés és más intézmények tételes megnevezését. Március 9-én, miután Irányi Dániel visszatért Pozsonyból – ahol Kossuthtal tárgyalt – a Kör ülésén úgy határoztak, hogy egy az országgyűlés munkáját egy petíciós mozgalommal megpróbálják felgyorsítani.

Március 12-én ennek hatására, az eredeti javaslatot alaposan átdolgozva Irinyi József megfogalmazta a Tizenkét pont első változatát, valamint a hozzá tartozó bevezetőt is, amelyben megindokolta a kiáltvány születését. Arra hivatkoztak, hogy Magyarország sem ragaszkodhat régi, elavult viszonyaihoz, miközben egész Európa mozgásban van. A nép által megérthető magyarázattal Jókai Mór alakította át a Fiatal Magyarország tizenkét pontját.

Ezt a tervek szerint tömeggyűlésen erősítették volna meg a március 19-i József-napi vásáron. Március 14-én este – a 13-ai bécsi forradalom hírére – azonban úgy döntött a Pilvax-kör, hogy Pesten is szükség van forradalomra. Így nyilvánosságra hozták a követeléseiket. Ekkor került be a szövegbe a politikai foglyok szabadon engedése, és két addig különálló pontot is összevontak. Március 15-én reggel elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába a Nemzeti dallal együtt, és a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták. Másnap Pozsonyba küldték petícióként, ugyan a tömeggyűlés megerősítése nélkül, de már a forradalom súlyával.